- Szent István király legendái | Sulinet Hírmagazin
- 1046. j�nius 27. Szent L�szl� kir�ly sz�let�se
- A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis
- Szent István királyunk élete | BAON
- Szent István tevékenysége - Történelem kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
- A szentek �lete
- 1038. augusztus 15. Szent Istv�n kir�ly hal�la
Szent L�szl� legend�san szigor� t�rv�nyei h�ven mutatj�k be a 11. sz�zad v�gi magyar t�rsadalom helyzet�t, ahol az anyagi szempontok szerinti r�tegz�d�s m�r lassan v�gbement, �gy a mag�ntulajdon tisztelete rendk�v�l fontoss� v�lt. �ppen ez�rt L�szl� kor�ban dr�k�i szigorral b�ntett�k a lop�st: a tetten �rt tolvajra akaszt�s v�rt, mik�zben olyan kis t�telek eltulajdon�t�s��rt, mint egy liba, vagy egy ty�k �rt�ke is csonk�t�s, az orr, a f�l vagy a k�z lev�g�sa j�rt. M�g a templomba menek�l� b�n�s is szeme vil�g�val fizetett tett��rt, teh�t a tulajdon elleni b�ncselekm�nyek nagyobb s�llyal estek latba, mint mondjuk a nemi er�szak vagy ak�r a gyilkoss�g. E szigor oka v�lhet�en az esetek gyakoris�g�ban rejlett, �s K�lm�n k�s�bbi, enyh�bb t�rv�nyei f�ny�ben kimondhatjuk, hogy a szent kir�ly kem�ny fell�p�se eredm�nyre vezetett. L�szl� t�rv�nyeib�l m�sfel�l azt l�thatjuk, hogy a kereszt�nys�g helyzete m�g kor�ntsem volt stabil, m�sk�l�nben az 1092-es szabolcsi zsinaton hozott h�res t�rv�ny, mely megtiltotta a kutakn�l, f�kn�l t�rt�n� �ldozatokat, sz�ks�gtelen lett volna.
Szent István király legendái | Sulinet Hírmagazin
Di�s Istv�n A Szent Istv�n T�rsulatn�l megjelent k�t k�tet elektronikus v�ltozata A P�zm�ny P�ter Elektronikus K�nyvt�r �llom�ny�nak kieg�sz�tett html feldolgoz�sa A P�zm�ny P�ter Elektronikus K�nyvt�r A k�nyv elektronikus v�ltozata El�sz� a negyedik kiad�shoz A II. k�tet el�szava Bibliogr�fia BEVEZET�S Bet�rendes elrendez�s Napt�r szerinti elrendez�s Sz�zadok szerinti elrendez�s Egy hasonl� angol webhely:
A kisebbik legenda ugyanis felhasználta a nagyobbik legendát, annak mintegy rövidített változataként készült el, ugyanakkor viszont Hartvik püspök legendaszerkesztménye a kisebbik legendát használta fel, ezért a kisebbik legenda a nagyobbik és a Hartvik-féle változat között készülhetett. Ezen kívül korjelző szerepű, hogy a kisebbik legenda László királyt (1077-1095) már halottként említi, így keletkezését Kálmán király uralkodásának idejére tehetjük. Szerzője ugyancsak bencés szerzetes lehetett, aki azonban - a nagyobbik legenda szerzőjével ellentétben - valószínűleg nem kolostori környezetben (pl. a sokak által a legenda keletkezési helyének tartott Pannonhalmán), hanem a király udvarában élhetett. A műből kiérződik a szerző klasszikus műveltsége (kétszer is idézi Horatiust), ám ami ennél is fontosabb, hogy elődjéhez képest sokkal reálisabb képet fest első királyunkról. Istvánt az egyházi irodalomra és a legenda műfajára jellemző toposzoktól mentesen, nagyon is világi uralkodóként, dinamikus és határozott személyiségként mutatja be.
1046. j�nius 27. Szent L�szl� kir�ly sz�let�se
Apja testvérének fiai közül László pogány hiten volt, Vazul pedig bizánci rítusú keresztény. Választása ezért lánytestvérének fiára, Orseolo Péterre esett, aki az 1020-as évektől kezdve a magyar királyi udvarban élt, mert az Orseolo-család ellen fellázadtak a velenceiek, így Péter anyjával és húgával együtt István udvarába menekült. István döntése Vazulból elégedetlenséget váltott ki és merényletet követett el István ellen. István ezért uralkodásra alkalmatlanná tette azzal, hogy megvakíttatta és fülébe forró ólmot öntetett. Vazul fiait, Leventét, Andrást és Bélát száműzte az országból. István egész életében Magyarország megerősítésén fáradozott. Uralkodása során két fő ellenséggel kellett szembenéznie: a besenyőkkel és a németekkel. A nomád besenyők betörtek Erdélybe, de az ottani határőrcsapatok elűzték őket. A másik, sokkal nagyobb veszélyt jelentő ellenségnek a németek számítottak. István sógorával, II. Henrikkel a bajor uralkodócsalád fiúágon 1024-ben kihalt, ezután a Német-Római Birodalommal ideiglenesen megromlott a viszony.
A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis
Istv�nt az 1000. �v kar�csony�n, Esztergomban koron�zt�k meg, �gy – jogilag – megsz�letett a kereszt�ny Magyar Kir�lys�g. A kir�lyi c�m azonban mag�ban nem biztos�totta a t�nyleges f�hatalmat, ahhoz az �j uralkod�nak m�g t�bb �vtizedes harcot kellett folytatnia, a honfoglal�s ut�n f�ggetlenn� v�lt t�rzsf�k ellen. Istv�n el�sz�r – 1003-ban – nagyb�tyja, az erd�lyi Gyula ellen vezetett hadj�ratot, majd a d�l-erd�lyi Ke�nt gy�zte le, akit a forr�sok – vegyesen – vajda vagy c�r c�mmel illetnek. A kir�ly h�d�t�sait rendszerint a p�sp�ks�gek �s a v�rmegy�k megszervez�se k�s�rte, melyeket egy-egy megb�zhat� vez�r�re – p�ld�ul Dobok�ra, vagy annak fi�ra, Csan�dra – b�zott. A honegyes�t� k�zdelmek teh�t a p�sp�ks�gek alap�t�s�nak sorrendje alapj�n rekonstru�lhat�k, �gy val�sz�n�, hogy a kir�ly Erd�ly ut�n el�sz�r a Tolna �s Baranya ter�let�n tany�z� fekete magyarok – v�lhet�en kabarok – ellen vonult. Istv�n ugyanakkor nem csak a fegyverek erej�ben b�zott, az orsz�g �szakkeleti ter�let�t ural� Aba S�muelt (ur.
Szent István királyunk élete | BAON
A királyi dinasztiák öröklési jogában fontos elv lett az alkalmasság, vagyis az, hogy a testvérek vagy fiúörökösök közül ki a legrátermettebb az uralom biztosítására. Magyarországon az elsőszülött fiú joga (primogenitúra) Szent István trónra léptével kezdődött, de a szeniorátussal szemben csak a 12. századtól érvényesült – a 11. századot súlyos trónharcok jellemezték. Az elsőszülött fiú trónutódlása biztosította a családi vagyon osztatlan öröklését, alkalmas volt továbbá arra, hogy a kijelölt utódot "királyi módon" készítsék fel az uralkodásra. István királynak egyetlen fia maradt életben, a szent életű Imre herceg, akinek nevelését Gellért püspök irányította. Imre herceg részére fogalmazta meg István Intelmeit, amelyben a bölcs kormányzás elveit foglalta össze. A trónörökös azonban egy tragikus vadászbalesetben meghalt. A "jogos örökös" ezután csak Géza testvérének (Mihálynak) a fia, Vazul lehetett. Csakhogy István féltette az újonnan szervezett keresztény államot az általa pogánynak tartott Vazultól, ezért inkább nővére és a velencei dózse fiát, Orseolo Pétert jelölte utódjául.
Szent István tevékenysége - Történelem kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
Imre – b�tyj�hoz hasonl�an – Gizella kir�lyn� rokonai, a Sz�sz-dinasztia cs�sz�rai ut�n kapta nev�t, mely a Henricus – v�. II. Henrik n�met-r�mai cs�sz�r (ur. 1002-1024) – egyik v�ltozata volt. A herceg minden bizonnyal gondos nevel�sben r�szes�lt; tanulm�nyair�l 1015-t�l vannak biztos inform�ci�ink, ugyanis ekkor �rkezett Magyarorsz�gra Szent Gell�rt, aki – eredeti terv�vel, a szentf�ldi zar�ndoklattal ellent�tben – v�g�l a kir�ly udvar�ban telepedett le, �s Istv�n szolg�lat�ba �llt. Imre tan�ttat�sa a k�s�bbi csan�di p�sp�k feladata lett, neki k�sz�nhet�en azt�n a tr�n�r�k�s a h�t szabad m�v�szetek (trivium �s quadrivium) mindegyik�ben komoly ismereteket szerzett; a herceg v�lhet�en el�rte a kor legmagasabb iskolai fokozatait, emellett pedig a szerzetesi �lethez is k�zel ker�lt. Ha hinni lehet a forr�soknak, Imre a veszpr�mi Szent Gy�rgy-k�poln�ban sz�zess�gi fogadalmat tett, melyet �lete v�g�ig meg is tartott. Sokan azonban �gy v�lik, ezt a t�rt�netet csak a k�s�bbi legendaszerz�k tal�lt�k ki, hogy megalkothass�k a szent �let�, tiszta herceg m�ig elevenen �l� im�zs�t.
A szentek �lete
Okostankönyv
1038. augusztus 15. Szent Istv�n kir�ly hal�la
Regn�l�sa els� id�szak�t azt�n a Salamon ellen folytatott k�zdelem hat�rozta meg, aki – IV. Henrik n�met-r�mai cs�sz�r (ur. 1056-1106) t�mogat�s�val – kezdetben Moson k�rny�k�n rendezkedett be. L�szl� helyzet�t nehez�tette, hogy a hatalomra �h�toz� Salamon felaj�nlotta h�b�r�l Magyarorsz�got a cs�sz�rnak, teh�t Henrik t�mad�sa �lland� vesz�lyk�nt fenyegetett. A regn�l� kir�ly mozg�ster�t ez a k�r�lm�ny d�nt� m�don hat�rozta meg, hiszen csakis a cs�sz�r ellen form�l�d� sz�vets�ghez csatlakozhatott: b�r nem �rtett egyet VII. Gergely egyh�zi reformjaival, �s annak vil�gi f�s�g�t hirdet� ideol�gi�j�val, a p�pas�g mell� �llt a kibontakoz� invesztit�raharcban, mik�zben Henrik ellenl�bas�nak, Rudolf tr�nk�vetel�nek a l�ny�t, Adelhaidot vette feles�g�l. A hercegn�t�l k�s�bb h�rom le�nygyermeke sz�letett, akik k�z�l egyed�l II. J�nos biz�nci cs�sz�r k�s�bbi feles�g�t – a Biz�ncban szentt� avatott – Piroska hercegn�t ismerj�k n�v szerint. Id�k�zben azt�n Salamon a K�rp�tokt�l keletre �l� kunokn�l �s beseny�kn�l keresett t�mogat�st L�szl� ellen, m�gnem egy biz�nci rabl�hadj�rat sor�n feltehet�en �let�t vesztette.
Bővebb ismertető Tudom, hogy lesznek, talán sokan lesznek, a kik csalódva teszik le e könyvet, ha azt elolvasásra méltatták.. Nem fogok csodálkozni az efajta nyilatkozatokon s nem is veszem rossz néven azokat. Előző íróink művei nyomán némely, szent István királyról eddig hirdetett, tudományos tételek történeti igazságokként vannak elterjedve művelt közönségünk körében s így számosan bizonyos hiányt éreznek, ha e rég ismert, esetleg már az iskolában úgy tanult tételeket e műben nem találják meg. Különös dolog, pedig én mégis azt szeretném, ha e kis könyvnek érdeméül tudnák be a hiányt, mert hiszen az a több, amit eddig tudni véltünk s ami e könyvből hiányzik, mind merő ábránd, a kései íróktól szent István életéhez hozzá ragasztott sallang vala! S épen azért lett e könyv kissebb másoknak szent Istvánról írt műveinél, mert nem többet, hanem csak igazat akart mondani. Azelőtt például külön fejezetet lehetett írni a Szilveszter-bulláról és ennek nyomán szent Istvánnak II. Szilveszter pápához való viszonyáról.
- 1046. j�nius 27. Szent L�szl� kir�ly sz�let�se
- Okostankönyv
- Szent István király legendái | Sulinet Hírmagazin