- Eljes film magyarul
- Elem klimov jöjj és last week
- Jöttem és láttam | Kritika: Jöjj és lásd! | Mafab.hu
világháborúban történt tömeggyilkosságok – mondta a történész. Prof. dr. Korinek László akadémikus a jelenlévő hallgatóknak azt mondta: "önök veszélyes foglalkozásba kezdtek, parancsokat oszthatnak és parancsokat kell végrehajtaniuk. Reméljük, nem kerülnek ilyen helyzetbe, de nem árt, ha tudnak hasonló helyzetekről". Korinek László szerint fontos, hogy hasonló helyzetben hogyan döntenénk. "A dilemma: megtagadom a parancsot, mert nem fér össze a világlátásommal, vagy egyszerűbb később azt mondani, hogy én parancsra tettem" – mondta az akadémikus. Prof. Finszter Géza a jelenlévőket emlékeztette arra, hogy egyetlen diktatúra sem tud működni erőszakszervezet nélkül. Mint mondta, az embertelen büntetőjog nem a társadalmat szolgálja. Szakszerűség, jogszerűség, szolgálatszerűség, mélységes erkölcsi tartalom: ezek a legfontosabb értékek a rendőr munkájában – mondta a professzor. Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja a daytoni béke megkötését követő időszakot idézte fel, amikor a rendőri ENSZ-kontingens tagjaként egy olyan megye vezetését bízták rá, ahol a szerb partner korábban az egyik koncentrációs tábor parancsnokhelyettese volt.
Eljes film magyarul
A közelmúltból jól ismert példa erre a nyilasok 12. kerületi vérengzéseit bemutató A gyilkosok emlékműve című dokumentumfilm fogadtatása vagy a Kitörés napja kapcsán évente ismétlődő, az eltérő értelmezésekből fakadó konfliktus. A Természetes fény bátor és fontos film, mert egy ilyen homályos és kellően ki nem tárgyalt epizódra mutat rá. A Don-kanyarban szinte teljesen odaveszett 2. magyar hadsereg nemzetünk egyik tragédiája. De ez nem homályosíthatja el azt a tényt, hogy a frontvonal mögötti, elfoglalt területeken iszonytató gaztettekben vettek részt magyar alakulatok. Megtapasztalhattuk, hogy az itthoni történelmi emlékezet a II. világháború kapcsán szeret hősökben és áldozatokban gondolkozni, ha magyarokról van szó. A valóság ennél persze sokkal komplexebb, személyes sorsokra lebontva sokkal több árnyalattal bír – és ez a Természetes fény ből is kiderül. Semetka István szakaszvezető ugyanis se nem hős, se nem áldozat. A film talán legizgalmasabb kérdése, hogy akkor mi is ő valójában, illetve hogy mekkora felelősség terheli a szörnyűségekért.
Nagy Dénes első filmje a II. világháború idején, a Szovjetunió megszállt területén játszódik, és egy partizánokra vadászó magyar századot követ. A küldetés teljesítése során átvitt értelemben újból és újból megismétlődik a szarvas megnyúzása és feldarabolása: egy már eleve nyomorban tengődő faluba költözik be az osztag, felélve a helyiek minimális tartalékait. Ráadásul kollaborációra kényszerítik a helyieket, akik ezzel az erdőben bujkáló partizánok haragját is kivívják maguk ellen. Persze súlyos aránytévesztés lenne egyenlőségjelet tenni megszálló hadsereg és partizánok közé. A náci Németországgal szövetséges magyar alakulatok részt vettek a polgári lakosság tömeges kivégzésében, falvak felégetésében, háborús bűncselekményeket követtek el. A partizánok a megszállók ellen küzdöttek, sokszor durva eszközökkel. Kép a lettországi forgatásról / fotó: Martins Cirulis Magyarország II. világháborús szerepvállalásában mai napig sok a legtöbb ember számára homályos, kellően ki nem tárgyalt, parázs vitákat generáló részlet.
Elem klimov jöjj és last week
Megdöbbentek azon, hogy mennyire nem a közbeszéd része a második világháború. Ungváry Krisztián is csak mintegy húsz évvel ezelőtt kezdett írni erről a korszakról – az oroszellenesség a rendszerváltás előtt tabunak számított, illetve utána már említett áldozatkép dominál. Az angolszász újságírók jelentős többségének újdonság volt, hogy Magyarország német szövetséges volt és az ő oldalukon harcoltak. Filmrendezőként nem furcsa ilyen kérdésekre válaszolni? Zavarbaejtő. Nyilván azért készítek filmet, hogy az önmagáért beszéljen. A Természetes fényre is művészeti alkotásként tekintek, melynek csak egy összetevője a történelem. Több kritika a már említett Elem Klimov Jöjj és lásd! című klasszikusához kapcsolta a Természetes fényt. Az a film annyiban tényleg inspirált, hogy biztos voltam abban, mást szeretnék mutatni, mint Klimov. Az én nagyapámból indultam ki, aki szintén ott volt Oroszországban – nemrég halt meg kilencvenkilenc évesen –, és emberként ismerek. Elképzeltem, hogy ő hogyan viselkedett volna egy olyan helyzetben, ha az osztaga felgyújt egy falut.
Nagy Dénes visszafogottságában rendkívül érzékeny megközelítése leginkább azt a vetületét ragadja meg ennek a történetnek, hogy itt igazából kiszolgáltatottak fosztogatnak nincsteleneket, lerongyolódottak és kifáradtak uralkodnak a toprongyos elcsigázottakon. A végkifejlet tematikus hasonlósága miatt sokaknak ugorhat majd be Elem Klimov 1985-ös klasszikusa, a Jöjj és láss (a megjelent kritikákban is felbukkan), amely éppen a másik, a náci megszállást elszenvedő szovjet falvak és partizánok oldaláról mutatja be nagyjából ugyanezeket az eseményeket. Azonban nemcsak a szemszög, hanem az egész megközelítés is radikálisan különbözik, elsősorban a cselekvések motivációjának felfogása miatt: a szovjet film mindkét oldalon megfigyelhető öntudatosságával, szinte esztelen indulatával, helyenként gonoszságával Nagy Dénes filmje céltalanságot és szenvtelenséget helyez szembe. A magyar katonák a helyiektől érdeklődnek az útirány felől, elveszetten kóborolnak úttalan utakon és mocsarak közt, minden valódi gyűlölet és céltudatosság nélkül viszik végbe a harci cselekedeteket.
Jöttem és láttam | Kritika: Jöjj és lásd! | Mafab.hu
A Závada Pál regényéből dolgozó, a forgatókönyvet is jegyző Nagy Dénes, aki eddig dokumentumfilmesként volt ismert, elsősorban a főhőst alakító Szabó Ferenc arcára koncentrál, egy olyan embert bemutatva, aki egyszerre tanúja, elkövetője, és maga is áldozata azoknak a borzalmaknak, amiket teljes mértékben még felfogni sem képes. És Szabó arca valóban kifejező, a kamera állandóan rátapad, talán kissé túl sokszor is, miközben a reménytelen, mocsaras tájat is látjuk a parasztok nyomorúságos fakunyhóival, a sárba ragadó lovakkal, és – már elnézést a kekeckedésért - megkapjuk a művészfilmek kötelező szimbolikus döglött állatát, jelen esetben egy jávorszarvast. Ami szintén igen hangsúlyos az előzetesben a maga különböző állapotaiban. A színtiszta háborús filmek rajongóit megnyugtatjuk, van harc is az éjszakai sötét erdőben, de nyilván nem ez lesz a fő csapásvonal. A második világháborúban a fronton harcoló alakulatok mellett csaknem százezer magyar katona teljesített szolgálatot a keleti front mögött megszállt területeken, részben biztosítófeladatokat ellátva, részben a németek kérésére partizánvadász alakulatokban.
Ezek aztán hamar megtapasztalták ennek a hadviselésnek a brutalitását, és maguk is hasonló brutalitással válaszoltak – nehéz persze utólag eldönteni, melyik jött előbb. Ennél fogva a film nyilván heves vitákat vált majd ki, hiszen a magyar haderő szerepvállalása önmagában is vitatott a szovjet hadjárat során, amiről rendszerint nem történészi kutatások, hanem a vitázók politikai meggyőződése alapján szoktak a felek egymásnak esni. A látottak alapján az biztos, hogy bár a Természetes fény fikció, semmi olyat nem ábrázol, ami nem történt meg a valóságban is. A főbb szerepekben Szabó Ferenc mellett Bajkó László és Franczia Gyula látható, és a tervek szerint még tavasszal, amint kinyithatnak a mozik, a Vertigo Média forgalmazásában a magyar nézők is láthatják a filmet.
Érdemes megjegyezni, hogy a filmben számos, azelőtt soha nem látott, felbecsülhetetlen értékű korabeli híradórészlet is látható. A Jöjj és lásd 1985-en került a mozikba akkor amikor már a szovjetuniot kezdték el árasztani az addig soha nem látott amerikai filmek, de ez volt az év filmje mindenki erről beszélt a filmről a mely maga a fájdalom, egy vérző seb. Olvastam, hogy nem csak maga S. Spilberg nézte meg töbszöris a filmet a Schindler listája –nak forgatása előtt hanem az egész szerzői gárdával, stábbal is többször meg nézetette. Klimov nem rendezet többé bár nagy terve volt Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című regényének megfilmesítésére., de nem adatott meg neki, hogy terve megvalósuljon. Élete utolsó éveiben verseket írt, és reménykedett abban, hogy sikerül visszatérnie a filmvilágba. Halála előtt egy héttel kómába esett, amelyből nem tért magához. Alekszej Krávcsenkonak ez volt az első filmje, aztán tanulás, katonai szolgálat a hadiflottánál ismét tanulás de már a színművészetin és 1998 szerepel ismét kereit főleg háborus filmknek köszönheti, 2002 a Csillag-ban, 2005-ben a 9 Század-ban volt látható.
- Centropen filctoll 6 db-os pasztell |
- 3 napja késik a menstruációm de a teszt negative 1
- A legaranyosabb mikulásversek óvodásoknak, iskolásoknak: ezeket könnyű megjegyezni | Anyanet
- Az egészség ellenszere
- Fujifilm instax mini 9 használata 3
- Krisztus világa - 2021. május by Krisztus világa havilap - Issuu
- XXXLutz Budapest - Lehel út 51. | Szórólap és telefonszám
- Jöttem és láttam | Kritika: Jöjj és lásd! | Mafab.hu
- Elem klimov jöjj és last week